Absztrakt, bevezető
A romániai magyar fiatalok iskolázottsági helyzetének vizsgálatakor fontos és meghatározó szempont a fiatalok társadalmi strukturális helyzetét és jövőtervezését meghatározó tényezőinek a feltérképezése. Jelen tanulmány a romániai magyar fiatalok társadalmi strukturális helyzetét és jövőtervezését meghatározó aspektusait vizsgálja, melynek segítségével azokra az aspektusokra kíván rávilágítani, amely a romániai magyar fiatalok továbbtanulásának esélyegyenlőtlenségének a hátterében állhat. Az esettanulmány azt vizsgálja, hogy különbözik-e, és ha igen, akkor miben a magyar fiatalok társadalmi rendszerben betöltött helyzete a román fiatalokétól. Vizsgálandó az is, hogy milyen célok és trendek befolyásolják a romániai magyar diákok továbbtanulásának alakulását. Felvetődik a kérdés, hogy befolyással van-e a származási háttér a romániai magyar fiatalok életútjának alakulására, tapasztalható-e iskolázottsági esélyegyenlőtlenség a romániai magyarok fiatalokra nézve. A romániai magyar fiatalok életmódbeli jellemzőit a szakirodalom több szempontból tárgyalja, amelyet többek között Veres Valér és Csata Zsombor tárt fel alaposan. Kutatásaikban a romániai fiatalok társadalmi helyzetének alakulását, valamint az iskolázottsági esélyek társadalmi meghatározottságát vizsgálták a romániai magyar fiatalok körében. A tanulmány következtetései Csata Zsombor és Veres Valér kutatásain túl a szerző egy 2022-2024 között végzett vizsgálatán alapul, mely során a tanulmány szerzője tizenegy mélyinterjút készített a témában, többek között a Babeş-Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem oktatóival, valamint a témában jártas szakemberekkel. Az interjúkban a szerző egyebek mellett a romániai magyar fiatalok intézményválasztási szempontjainak feltárását és az arra gyakorolt hatásokat tudakolta az interjúalanyoktól. Összesen tizenegy interjú, beszélgetés hanganyaga készült el, amelyek több, mint tizenkét órányi felvételt és mintegy 140 oldal legépelt szöveges anyagot tesznek ki. A kutatás néhány interjúalanyának kifejezett kérése volt, hogy az általuk elmondott információk tartalma ne legyen beazonosítható, ezért az anonimitást tiszteletben tartva (és a homogenitás kedvéért) a tanulmány elsődlegesen sorszámokkal jelöli és hivatkozik az elkészült interjúkra. A primer források összegyűjtéséhez és elemzéséhez kvalitatív empirikus módszereket alkalmazott: a szerző megfigyeléseket, interjúkat készített, valamint egyéb társadalomtudományi vizsgálódással, kapcsolati háló elemzéssel is kiegészítette a módszertani tárházat. A különböző romániai magyar oktatáspolitikai szakértőkkel, valamint az egyetemek oktatóival készített interjúkat megelőzte a szakértők, oktatók kapcsolati hálójának a feltérképezése. A terepkutatás a társadalomtudományok egyik gyakran használt módszere, amelynek segítségével a különböző jelenségek finom részleteit (például a családi háttér és a pályaválasztás relációját), valamint az egyes folyamatokat (így az egyetemválasztás) és ezek változásait is alaposabban meg lehet ismerni, vagyis sokkal árnyaltabb és összetettebb vizsgálatot tesz lehetővé. Annak okán, hogy a terepkutatás nem ad nagy populációt leíró eredményeket, olyan területeket tanulmányozhatunk, amelyeket kvantitatív módszerekkel nem, vagy sokkal kevésbé lehet feltérképezni, így például a romániai magyar középiskolai diákok pályaválasztását befolyásoló tényezőket. Ahogy Babbie is megemlíti, ez a vizsgálódási módszer alkalmas a különböző szervezetek (felsőoktatási intézmények), közösségek (romániai magyar diákok), társadalmi világok és szubkultúrák (romániai magyarság) feltérképezésére is (Babbie, 1988: 344). Hozzá kell tenni, hogy az elemzett interjúkból megdönthetetlen állításokat nem lehet levonni, ugyanakkor ezek a bepillantások megerősítették a romániai magyar fiatalok továbbtanulási esélyeit vizsgáló meghatározó elméletek téziseit. A felhasznált interjúk számát érheti kritika, de ahogy Kvale is fogalmazza „a világ megértésének egy személyen alapuló tapasztalatainak meghatározása a cél, egyetlen alany is elegendő” (Kvale, 2005: 108).
Kulcsszavak: romániai magyar fiatalok, továbbtanulás, határon túli magyarok, kisebbségek