Absztrakt, bevezető
2019-ben egyes becslések szerint több mint 14 millió 15 és 29 év közötti fiatal küzdött mentális problémákkal, s a Covid19-világjárvány a fiatalok mentális egészségén csak tovább rontott Európa-szerte. Az OECD által összeállított „Health at a Glance: Europe című jelentésből kiderült, hogy az európai fiatalok fele számolt be arról, hogy nem kapott megfelelő segítséget a mentális problémái leküzdéséhez. Az UNICEF jelentése szerint a közúti balesetek után az öngyilkosság a második vezető halálok az európai fiatalok körében. A fiatalok mentális egészsége évről évre egyre hangsúlyosabb témává válik, amely nem meglepő annak tükrében, hogy a magyarországi fiatalok egyötöde magányosnak tekinthető. A fiataloknak az elmagányosodás és a közösségek hiánya mellett azonban a bizonytalanságból fakadó frusztrációval is meg kell küzdeniük. A fiatalok magányosságáról szóló kérdés a Covid19-világjárvány idején még inkább a közéleti diskurzusok középpontjába került, s e két trend eredményeképpen a fiatalok társadalomban elfoglalt helye és szerepe egyre komolyabb pozícióra tart igényt a diszkurzív térben. Jelen tanulmány egyik központi kérdése, hogy a magyarországi fiatalok elmagányosodása, valamint mentális egészsége vajon mennyire illeszkedik a nemzetközi trendekbe.
Kulcsszavak: magyarországi fiatalok, mentális egészség, magányosság, társas támasz