Hogyan válik a női test közterületté? Zaklatás és nemi szerepek vizuális reprezentációja a kortársa képzőművészetben

Abstract

Fürkésző tekintet a buszon, kellemetlen kommentek az utcán, kéretlen érintés egy szórakozóhelyen – ezek olyan mindennapos tapasztalatok, amelyeket a nők világszerte átélnek, azonban sok esetben következmények nélkül maradnak. A nőket érő utcai és szórakozóhelyi zaklatás nem elszigetelt jelenség, hanem egy strukturális társadalmi probléma, amely a nemi hierarchiába és a szexizmus kultúrájába ágyazódik. A női test „közterületté válása” olyan társadalmi konstrukció, amelyet a male gaze jelensége, a nyilvános tér nem semleges működése és a kulturálisan rögzült hatalmi viszonyok tartanak fenn. Jelen esszé többek között a társadalmi nemekkel, a szexizmus problémájával, a nőket érő zaklatás érzelmi következményeivel és a megküzdési stratégiákkal foglalkozik. Az esszé arra is kitér, milyen társadalmi tényezők – például az áldozathibáztatás és a rendszerigazolás – járulnak hozzá a zaklatás normalizálásához. Feminista művészeti projektek példáján keresztül vizsgálja, hogyan válhat a művészet olyan közvetítő erővé, amely képes dialógust indítani és új nézőpontokat nyitni a társadalmi érzékenyítés felé. Az esszé végső célja annak feltárása, hogy a művészet milyen eszközökkel tud hozzájárulni a kollektív tudatosodáshoz egy olyan kérdésben, amely a női test autonómiáját és a nyilvános térhez való egyenlő hozzáférést érinti.

Kulcsszavak: női test, zaklatás, nemi szerepek, male gaze, feminista művészet