Abstract
Elemzésünk áttekinti a magyarországi ifjúságkutatás kezdeményezésére elindult, határon túli magyar ifjúságkutatások nagymintás adatfelvételeinek tematikai alakulását és szakirodalmát.
A 2000. évben lebonyolított nagymintás magyarországi adatfelvételt követőan (Laki et. al 2001) alapos kutatói előkészítéssel, határon túli kutatók bevonásával, egy évvel később sor került a MOZAIK2001 nagymintás ifjúságkutatásra, amely a 15–29 éves határon túli magyar, és a velük egy térségben élő, többségi nemzethez tartozó fiatalokat vizsgálta, Erdélyben, Dél-Szlovákiában, a Vajdaságban, és Kárpátalján melynek során az öt régióban 5500 magyar és 2000 többségi nyelvű kérdőívet vettek fel a négy különböző országban, a Kárpát-medence régióiban (Szabó et al., 2002). A határon túli magyar ifjúsági közösségek szociológiai vizsgálata nem folytatódott nagymintás survey felvételekkel 2004 és 2012 között, bár kisebb adatfelvételekre, különösen kvalitatív vizsgálatokra sor került. (Szabó et al., 2012)
A 2016-os és 2020-as Magyar Ifjúság Kutatás 2016 és Magyar Ifjúság Kutatás a MOZAIK2001 által kijelölt irányvonalak mentén, a korábbi kutatások eredményeivel összehasonlítható módon készült, egyszerre próbált illeszkedni az első, Mozaik2001 kutatás során vizsgált tematikához, kérdéstípusokhoz, ugyanakkor a kezdeti hullámnál nagyobb mértékben próbálta összehasonlíthatóvá tenni a magyarországi vizsgálat eredményeit a határon túli (külhoni) magyar fiatalokról szóló kutatásokkal.
Ennek értelmében, a 2016. és 2020. évi kisebbségi magyar adatfelvételek tematikája túlnyomóan megegyezett a magyarországi vizsgálattal. Azonban a határon túli kérdőívek tartalmaztak a kisebbségi helyzettel kapcsolatos kérdéseket is, és néhány eltérő kérdés akár országonként is bekerült, majdnem minden kérdésblokkban. Továbbá, több, a magyarországi kérdőívekben megtalálható kérdés is kimaradt, amely vagy olyan magyarországi életvitelre,
közéleti kérdésre vonatkozott, amelyet nem volt érdemes határon túl vizsgálni, vagy pedig a kutatói döntések alapján, terjedelemi megfontolásból kimaradtak. A külhoni magyar fiatalok mintája mindkét adatfelvétel esetében összesen 4000 fős nagyságrendű volt. Ennek értelmében, Erdélyben (Székelyföldön 1000 fős reprezentatív almintán) 2000, Dél-Szlovákiában 1000, Vajdaságban és Kárpátalján 500-500 fős kérdőíves adatfelvétel valósult meg. Az esetszámok külön-külön nem magasak, de szükségesek ahhoz, hogy mindegyik régióban releváns helyzetelemzés legyen végezhető, statisztikailag is elemezhető minta alapján, tekintettel a vizsgált népességi arányokra és azok területi szórására. Emellett a magyarországi adatokkal való jobb összehasonlíthatóság érdekében a határon túli kérdőívezések
időpontjai is magyarországi adatfelvétellel azonos periódusban kerültek sorra (lásd még Székely, 2021b)