Abstract
Nonprofit szervezetet bárki alapíthat, elég hozzá az a döntés, hogy az „ügy” képviselete, a választott küldetés megvalósítása hatékonyabbnak tűnik formalizáltabb keretek között. Ezzel azonban az is együtt jár, hogy az ügyet szolgáló önkéntesek az alaptevékenység szervezésén felül egy szervezet működtetésének kérdéseivel is kénytelenek szembesülni, azok operatív, fejlesztési-növekedési és utódlási aspektusaival együtt, amelyek számos – akár idegen és váratlan – kihívást jelenthetnek.
Ifjúsági nonprofit szervezetek esetében még hangsúlyosabban merül fel ez a kérdés. Hogyan lehet a fiatalok bevonásával együtt, önkéntesen működtetni civil szervezetet? Hogyan tudjuk elérni, hogy a szervezet működése fennmaradjon, noha a fiatal önkéntesek jellemzője, hogy az életszakaszuk változásával változik az önkénteskedésre fordítható idejük? Hogyan tudjuk biztosítani az utódlást?
Jelen tanulmányban a Magyar Cserkészszövetség helyi szervezeteit, a cserkészcsapatokat vizsgáló kutatás eredményei kerülnek bemutatásra. Ezek a helyi szervezetek tisztán önkéntesek koordinációjából működnek. A kutatás fontos szegmense volt annak a témakörnek a vizsgálata, hogyan érdemes önkéntesként egy új, helyi ifjúsági szervezetet létrehozni, hogyan tudjuk bevonni az első önkénteseket, hogyan tudjuk elérni, hogy a szervezet hosszabb távon is fenntarthatóvá váljon. A továbbiakban először a szervezeti növekedés releváns (a szervezetek kezdeti szakaszait tanulmányozó) megállapításai olvashatók. Ezután következik – az empirikus kutatásra támaszkodva – annak a leírása, mi jellemző a kis, kevés önkéntessel (illetve tisztán önkéntesek bevonásával) működő ifjúsági szervezetekre, hogyan érdemes a növekedés és a továbblépés kihívásait kezelni, valamint hogyan működhet az utódlás. Végül pedig az ezekből származó tanulságok és javaslatok olvashatók.
Kulcsszavak: civil szervezet, önkéntesség, alapítók, szervezeti növekedés, utódlástervezés