Hogyan kell idézni
Absztrakt, bevezető
A világ változik, az ember alkalmazkodik a változásokhoz. Ez az állítás az emberiség történetének bármely időszakában igaz volt, és igaz ma is. Megváltozott a világ körülöttünk, változott az életmódunk, az, ahogyan látjuk a környezetünket, és ahogyan kommunikálunk. A változás gyorsasága azonban az elmúlt néhány évtizedben vált sokak számára követhetetlenné és feldolgozhatatlanná. A generációs szakadék olyan nagyra nőtt, hogy a „digitális nemzedékek” és az „offline generációk” szinte párhuzamos világokban élnek. A kommunikáció a világok között egyre nehezebb és kevesebb, ami már-már az egyetemes értékek továbbörökítését is kérdésessé teszi.
A gyermek számára a világ rendje és normalitása az, amibe beleszületik. Az Alfa és a Z generáció (Komár, 2018) az infotechnológia és az internet természetességébe született, ezért számukra ez a világ nélkülözhetetlen része. A virtuális térben megszülető „világokban”, közösségekben is működnek a szocializációs hatások, hasonlóan az offline közösségekhez, így egy megsokszorozódott, eltérő szabályokkal, elvárásokkal működő „multiverzum” jön létre a felhasználók körül. A virtuális világban működő normaváltások nemcsak soha nem látott szabadságot eredményeztek, hanem a kontroll nélküliség demoralizáló hatása is érvényesül. Az internet szabadságában szocializálódott nemzedék nem tűri a szabályokat, nem tiszteli a tekintélyt, a hagyományokat, hiszen saját világokat teremt, amelynek szabályait maga alakíthatja, és nem a felnőtt társadalom. Ezáltal válik számára szabadabbá és vonzóbbá.
Az értékrendi és információ-feldolgozásbeli különbözőségek megnehezítik a megelőző generációkkal történő kommunikációt és együttműködést. Érzékelhető ez a jelenség a családi közegben is, de még erőteljesebben mutatkozik meg az oktatásban. A hagyományos módon történő tudásátadás már nem működik, ami az oktatás válságaként jelentkezik, hiszen nemcsak a tanároknak, de a tanulóknak is kudarcok sorozatát jelenti az iskola. A „felnőtt társadalom” önvédelmi mechanizmusai a jövőre nézve beláthatatlan következményekkel járnak. Az infotechnikai fejlődéstől való elzárkózás azt eredményezi, hogy magukra hagyjuk gyermekeinket egy olyan közegben, ahol számtalan veszély leselkedik rájuk, és amelynek működését, törvényeit nem ismerjük, így megvédeni sem tudjuk őket. Gazdasági szempontból a fiatal, és a gyermek első sorban fogyasztó. Az ingyenesen elérhető tartalmak olyan kapuk, amelyek segítségével a kereskedelmi célú üzenetek bejuthatnak az otthonokba és a fejekbe, befolyásolják az igényeket és szükségleteket.
A fiatalok mentális állapota jól tükrözi a fenti jelenségeket. Ezek közül kiemelnénk néhányat, amelyekre szeretnénk felhívni a figyelmet. Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő kutatás a témában, a szakmai fórumok próbálják követni a változásokat, de mire egy kutatás és annak értékelése megvalósul, már újabb trendek keletkeznek. Írásunk célja mindezek függvényében a gyermekeket, fiatalokat aktuálisan érintő, talán kevésbé ismert problémák felvetése, valamint az ezen jelenségekkel kapcsolatos további fókuszált szakmai vizsgálódás igényének elindítása.