Absztrakt, bevezető
Magyarországon 2000 óta négyévente végeznek országos szintű, nagymintás, reprezentatív ifjúságkutatást, amely átfogó, a fiatalok életét meghatározó valamennyi aspektusra kiterjedő képet ad a vizsgált korosztály élethelyzetéről, a rendszeres felmérés pedig lehetőséget biztosít a kapott eredmények összevetésére, az esetlegesen kirajzolódó trendek nyomon követésére (Bauer & Szabó, 2004).
Az országos ifjúságkutatások eredményei szilárd alapul szolgálnak a fiatalság megértéséhez, azonban a helyi, települési sajátosságokra nem világítanak rá.
2020 és 2022 között az EFOP-1.2.3-VEKOP/15 – Komplex ifjúsági fejlesztések – Új Nemzedék újratöltve projekt részcéljai közé tartoztak olyan kutatási-elemzési tevékenységek, melyek a hazai fiatalok minél átfogóbb megismerésére, az ifjúságpolitikai ágazati és társágazati fejlesztési célú beavatkozások tervezési és megvalósítási mechanizmusainak vizsgálatára, valamint az önkéntesség mint a társadalmi kohézió erősítésének egyik eszközének hazai elterjedtségének és esetleges gátló tényezőinek feltárására volt hivatott.
A nagymintás kutatások adataira épülve lehetőség nyílt területi fókuszú helyzetelemzések elkészítésére, melyek keretein belül az adott régió sajátosságainak megismerése elősegítette a helyi szintű programok, szolgáltatások irányainak meghatározását is, tekintve, hogy a korábbi ifjúságkutatások tapasztalatai is azt mutatták, hogy eltérések mutatkoznak az egyes régiók között a fiatalok élethelyzetének, lehetőségeinek, szükségleteinek és aktivitásának vonatkozásában. Az elkészült helyzetelemzések a területi szintű tervezés ifjúsági szemléletű megközelítéséhez is hozzájárultak.
A projekt időtartama alatt a kutatók összesen 31 településsel és fővárosi kerülettel kerültek kapcsolatba, melynek következtében különböző módszerekkel készítettek elemzéseket. A legelterjedtebb ezek közül a személyes és online kérdőívezés volt, melynek alapját – az összehasonlíthatóság érdekében – az országos ifjúságkutatások kérdései adták.