Hogyan kell idézni
Absztrakt, bevezető
A kortárs cyberpszichológia egyik legfőbb célkitűzése az internetes zaklatás megfékezése, melynek egy ígéretes módja a szemlélők közbeavatkozásának elősegítése (Dang és Liu, 2020). A kurrens kutatási orientáció a szemlélők reakcióját vizsgálja egyes pszichológia tényezők kontextusában (DeSmet et al., 2019). Kutatásom ebbe a keretbe illeszkedik, ugyanakkor feltérképezi az egyes változók hatásait és kölcsönhatásait egyaránt. A kérdésfeltevés arra irányult, hogy az empátia, az érzelemszabályozás (szocio-emocionális tényezők), valamint a személyes és társas norma (morális faktorok) hogyan befolyásolja a szemlélők reakcióját (passzív vagy proszociális). A keresztmetszeti kutatás keretében összesen 80 serdülő töltötte ki az online kérdőívcsomagot, mely az Empátia Kérdőív Gyermekeknek és Serdülőknek, az Érzelemszabályozás Nehézségei Skála Rövid Változata mérőeszközeket, és három általam lefordított önbeszámolós kérdőívet (személyes és társas norma, szemlélő válasz) tartalmazott. Az eredmények alapján az empátia és a személyes norma szignifikánsan prediktálja a proszociális szemlélő reakciót – e két tényező nagyjából ugyanolyan mértékben befolyásolja a szemlélő magatartást. Az érzelemszabályozás a szemlélő választ tekintve nem bizonyult globálisan releváns prediktornak (az érzelmi tudatosság és az impulzuskontroll viszont annál inkább). A társas norma szintén nem játszott markáns szerepet, a szemlélők reakciójára az empátia sokkal erősebb hatást gyakorol. Az eredmények az egyéni faktorok szerepét húzzák alá a cyberbullying szemlélő intervenciója kapcsán – ennek figyelembevétele a hatékony prevenciós és intervenciós programok szempontjából is gyümölcsöző lehet.
Kulcsszavak: internetes zaklatás, szemlélők, szocio-emocionális tényezők, morális tényezők, serdülők