Abstract
Magyarországon a halálozások feléért az életmóddal összefüggő kockázati tényezők a felelősek a State of Health in the EU 2021-es évi országprofil adatai alapján. A születéskor várható élettartam 2020-ban szinte 5 évvel elmaradt az EU egészének átlagától, valamint jelentősek a nemek és iskolai végzettség szerinti egyenlőtlenségek. 2019-ben hazánkban az összes haláleset 50%-át okozták egészségmagatartásbeli kockázati tényezők. Az obesitas, azaz a túlsúly már a gyermekek esetében is aggasztó méreteket ölt, 2018-ban majdnem minden negyedik 15 éves diák volt túlsúlyos vagy elhízott. A rendszeres testmozgás minden korosztály számára kiemelt fontosságú, védő hatással van egyes rizikómagatartásokkal szemben. Az egészségmagatartásbeli kockázati tényezők fokozott előfordulása a társadalmilag hátrányos helyzetű rétegek esetében az egészséggel és a várható élettartammal összefüggő társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségekhez vezet.
Jelen tanulmányban 2 fókuszcsoportos interjú eredményeit ismertetem. A kutatás célja a fogyatékossággal élő fiatalok egészségmagatartásának vizsgálata, háttértényezőinek feltárása, az életmódjukat befolyásoló tényezők és az esetleges területi egyenlőtlenségek feltérképezése. Jelen bemutatott vizsgálat a fókuszcsoportos interjú módszerével készült, a célcsoport sajátos igényeihez igazodva az interjú kérdéseinek kidolgozása során kiemelt figyelmet kapott a könnyen érthető kommunikáció módszertana. Az interjúk pszichopedagógus és védőnő közreműködésével, kettős vezetéssel valósultak meg.
A kutatás célcsoportját a 12-18 év közötti fogyatékkal élő serdülők adták. Az interjún a demográfiai adatokra, egészségmagatartásra vonatkozó kérdéséket tettünk fel, vizsgáltuk az egészségműveltséget, a szubjektív jóllétet, feltérképeztük a kortárskapcsolatokat és a pandémia időszakára jellemző nehézségekre, esetleges pozitívumokra is kitértünk. Összesen két alkalommal 23 fogyatékossággal élő serdülőt sikerült bevonnunk az interjúkba, közülük minden résztvevő értelmi fogyatékosságban érintett; 18 fő tanulásban akadályozott és 5 fő értelmi akadályozott. Mindannyian rendszeresen sportolnak.
A fókuszcsoportos interjúk eredményei azt mutatják, hogy a sportoló tanulók szoros baráti kapcsolatokról számoltak be, egészségi állapotukat minden sportoló fiatal jónak ítélte meg. A higiénés szabályokat ismerik, betartják, ápoltságukra nagy figyelmet fordítanak. Nem kizárólag a saját döntésük alapján, vélhetően a fokozott szülői tudatosság és kontroll is hozzájárul ahhoz, hogy számos területen kedvező az egészségmagatartásuk, de kiemelendő ebben a rendszeres sporttevékenység szerepe is, mely pozitívan befolyásolja az egészségi állapotot. Az eredmények megerősítik, hogy érdemes és lehetséges a fogyatékos személyek egészségmagatartását is monitorozni, hiszen a célcsoport részletes és pontos ismerete nélkül nem lehet adekvát egészségfejlesztési stratégiákat kidolgozni.