ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SPORTOLÓ FIATALOK EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA
Y.Z. A fiatalság legfrissebb folyóirata 2. évf. 3. szám
PDF

Kulcsszavak

értelmi fogyatékosság
sport
egészségmagatartás

Hogyan kell idézni

Barabás, Ágota, Viktória Pázmány, Anita Katalin Molnárné Grestyák, and Renáta Jávorné Erdei. 2022. “ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SPORTOLÓ FIATALOK EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA”. Y.Z. - A NIT ifjúságszakmai folyóirata 2 (3): 33-40. https://yzfolyoirat.hu/index.php/yz/article/view/14.

Absztrakt, bevezető

Magyarországon a halálozások feléért az életmóddal összefüggő kockázati tényezők a felelősek a State of Health in the EU 2021-es évi országprofil adatai alapján. A születéskor várható élettartam 2020-ban szinte 5 évvel elmaradt az EU egészének átlagától, valamint jelentősek a nemek és iskolai végzettség szerinti egyenlőtlenségek. 2019-ben hazánkban az összes haláleset 50%-át okozták egészségmagatartásbeli kockázati tényezők. Az obesitas, azaz a túlsúly már a gyermekek esetében is aggasztó méreteket ölt, 2018-ban majdnem minden negyedik 15 éves diák volt túlsúlyos vagy elhízott. A rendszeres testmozgás minden korosztály számára kiemelt fontosságú, védő hatással van egyes rizikómagatartásokkal szemben. Az egészségmagatartásbeli kockázati tényezők fokozott előfordulása a társadalmilag hátrányos helyzetű rétegek esetében az egészséggel és a várható élettartammal összefüggő társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségekhez vezet.

Jelen tanulmányban 2 fókuszcsoportos interjú eredményeit ismertetem. A kutatás célja a fogyatékossággal élő fiatalok egészségmagatartásának vizsgálata, háttértényezőinek feltárása, az életmódjukat befolyásoló tényezők és az esetleges területi egyenlőtlenségek feltérképezése. Jelen bemutatott vizsgálat a fókuszcsoportos interjú módszerével készült, a célcsoport sajátos igényeihez igazodva az interjú kérdéseinek kidolgozása során kiemelt figyelmet kapott a könnyen érthető kommunikáció módszertana. Az interjúk pszichopedagógus és védőnő közreműködésével, kettős vezetéssel valósultak meg.

A kutatás célcsoportját a 12-18 év közötti fogyatékkal élő serdülők adták. Az interjún a demográfiai adatokra, egészségmagatartásra vonatkozó kérdéséket tettünk fel, vizsgáltuk az egészségműveltséget, a szubjektív jóllétet, feltérképeztük a kortárskapcsolatokat és a pandémia időszakára jellemző nehézségekre, esetleges pozitívumokra is kitértünk. Összesen két alkalommal 23 fogyatékossággal élő serdülőt sikerült bevonnunk az interjúkba, közülük minden résztvevő értelmi fogyatékosságban érintett; 18 fő tanulásban akadályozott és 5 fő értelmi akadályozott. Mindannyian rendszeresen sportolnak.

A fókuszcsoportos interjúk eredményei azt mutatják, hogy a sportoló tanulók szoros baráti kapcsolatokról számoltak be, egészségi állapotukat minden sportoló fiatal jónak ítélte meg. A higiénés szabályokat ismerik, betartják, ápoltságukra nagy figyelmet  fordítanak. Nem kizárólag a saját döntésük alapján, vélhetően a fokozott szülői tudatosság és kontroll is hozzájárul ahhoz, hogy számos területen kedvező az egészségmagatartásuk, de kiemelendő ebben a rendszeres sporttevékenység szerepe is, mely pozitívan befolyásolja az egészségi állapotot. Az eredmények megerősítik, hogy érdemes és lehetséges a fogyatékos személyek egészségmagatartását is monitorozni, hiszen a célcsoport részletes és pontos ismerete nélkül nem lehet adekvát egészségfejlesztési stratégiákat kidolgozni.

PDF